Jódra szüksége van az embernek

A jód az egészség és jó közérzet egyik nélkülözhetetlen építőköve. Ez a nyomelem ahhoz szükséges, hogy a pajzsmirigy létrehozza a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) hormonokat. Ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a testi és szellemi fejlődés szabályozásában, a fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcserében, valamint a hő- és hidegszabályozásban.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint Németország jódhiányos területnek számít. Ennek következményei vannak: akik nem tudnak erről, azoknál megnő a strúma (golyva) és pajzsmirigycsomók kialakulásának esélye.

„Ez a tendencia elsősorban a személyes táplálkozási szokások megváltozásának, a feldolgozott élelmiszerek elterjedésének és a sófogyasztás csökkenésének köszönhető” – mondja a Tiszaktív szakértője. A sótartalom csökkentése gyakran azt eredményezi, hogy a gyártók nem használnak jódozott sót – így hiába írják ezt elő. Emellett sok késztermék külföldről származik, ahol más a jódbevitel szabályozása.

A tej- és tejtermékek szerepe is csökkent, amelyek korábban fő jódforrások voltak. Sok háztartásban ritkábban használnak halat, amely szintén jó jódforrás. Ez a hiány a várandós nőknél különösen veszélyes, mivel a baba idegrendszeri fejlődését is befolyásolja – már a terhesség korai szakaszában is.

A jódtartalom csökkenése csökkenti az IQ-t

A jódhiány a gyermek IQ-jának akár 10 ponttal való csökkenéséhez is vezethet. Ezért ajánlott a jódbevitel emelése már a terhesség alatt, például jódtartalmú étrend-kiegészítővel. Napi ajánlott mennyiség: 150–200 mikrogramm jód.

Tudni érdemes

A test nem képes önmagától jódot termelni. A pajzsmirigyhormonok előállításához külső bevitel szükséges – például halból, tejből, tojásból, tojássárgájából, tenger gyümölcseiből vagy jódozott sóból. A szervezet nem képes jódot raktározni – a felesleget kiválasztja.

Alultápláltság is jelen van

Az alultápláltságot gyakran a fejlődő országokkal hozzák összefüggésbe, pedig Magyarországon is elterjedt. Minden ötödik kórházi beteg érintett. Ez befolyásolja a gyógyulás esélyeit, növeli a komplikációk (pl. fertőzések, sebgyógyulás, gyógyszerreakciók) kockázatát.

A klinikákon sajnos ritkán mérik a tápláltsági állapotot rendszeresen. Sok esetben egyszerű beavatkozásokkal lehetne javítani a helyzeten – például energiában dús, vitamindús ételekkel és jól képzett személyzettel.

Hogyan tartanak tovább a csípő- és térdprotézisek

Mozgás, testsúlykontroll és rendszeres ellenőrzés segítenek abban, hogy a mesterséges ízületek (csípő- és térdprotézisek) hosszú távon jól működjenek. A legnagyobb ellenség a túlsúly, amely gyorsabban koptatja az implantátumokat. A protézisek anyagától függően ezek akár 15–20 évig is tarthatnak. Fontos a műtét utáni gyógytorna, az izomerősítés, valamint a rendszeres kontrollvizsgálat.